Egy mai, korszerű kandallóbetét égésterébe több ponton áramlik be égési levegő.

Ennek megfelelően megkülönböztethetünk:

• elsődleges (primer, rostély alatti) égési levegőt
• másodlagos (szekunder, üvegnél beáramló ún. öblítő) égési levegőt
• harmadlagos (tercier, az égéstér felsőbb hátsó részébe beáramló) égési levegőt
• negyedleges (kvaterner, égéstér felső hőcserélőjébe beáramló) égési levegőt (ez a legritkább)

Mindegyik égési levegőnek egy fő funkciója van: megfelelő mennyiségű égési levegőt biztosítani az égés folyamatához az égéstér különböző pontjain. De vannak még egyéb szempontok is, amelyeket a gyártók szem előtt tartanak egy készülék égési levegő rendszerének kialakítása közben. 

Elsődleges (primer) égési levegő: begyújtásnál van leginkább szerepe, az intenzív, gyors égési hőmérséklet eléréséhez. Ezt követően, az égés későbbi szakaszában szerepe nem igazán van, mert abban elsődlegesen a többi égési levegő használatos.

Másodlagos (szekunder vagy öblítő) égési levegő: a kandallóüveg minél hosszabb ideig történő tisztán tartása annak érdekében, hogy a tűz minél hosszabb ideig élvezhető legyen az üveg lekormozódása nélkül.

Harmadlagos (tercier) égési levegő: égéstér hátsó részébe beáramló égési levegő, amelynek fő funkciója a minél tökésletesebb égés elősegítése az égéstér hátsó, egyébként ennek hiányában "pangó", oxigén hiányosabb részeiben.

Negyedleges (kvaterner) égési levegő: legtöbb készülékben nincs ilyen, ezt nagyobb hőcserélő felületű, ún. füstgyűjtővel rendelkező kandallóbetétekbe szokták beépíteni a magasabb hatásfok és tisztább égés elérése érdekében.

Fontosnak tarjuk itt is megemlíteni azt, hogy új vagy felújított házakba csak direkt külső égési levegő csatlakozóval rendelkező kandallóbetéteket javasolunk beépíteni, olyat, amelyiknek valamennyi égési levegő bevezetéséhez érkező levegő 100%-ban a külső környezetből érkezik és nem használ részlegesen sem oxigént a belső lakótérből!!!